Pár évvel ezelőtt bizonyára jókat kacagtunk volna, ha valaki azt állítja, hogy az egyik legnagyobb hype egy tejivóhálózat körül fog keletkezni, és naponta fiatalok és idősek tömegei fognak sorban állni egy joghurtért. Szerencsére van egy Cserpes Istvánunk, akiről már korábban is zengtem ódákat, hiszen nem győzöm hangsúlyozni, mennyire szimpatikus a vállalkozói hozzáállása és munkássága. Számomra – és remélem még sokan vannak ezzel így – hatalmas motivációt és életkedvet adott, ami lássuk be, a mai világban nem olyan egyszerű. Megmutatta, hogy a minőségre, a tradíciókra igenis van igény, a szorgalmas, bátor, dolgos ember munkája megtérül.
Na de mi is a tejivó? Sokan még emlékezhetnek rá a “békebeli időkből”, hogy nem mindig a McDonald’s-ba jártak az emberek reggeliért vagy éppen uzsonnáért. A tejbüfékben nagyjából azonos volt a kínálat, mint egy mai pékségben, csak a tejtermékek fogyasztása volt a középpontban. Ma már mindenki amerikai akar lenni és rohanunk, rohanunk, mert semmire nincs idő, ‘együnk egy hamburgert kólával, az a kis mesterséges adalék és cukor meg zsír már mindegy, úgyis globális felmelegedés van és mind meghalunk’. A Cserpes Sajtműhely sikerén felbuzdulva Cserpes István úgy döntött, ebből elég: ringbe küldte a valódi tejet és friss péksüteményt a gyorskaja ellen. 2012-ben megnyitotta első tejivóját a Deák téri McDonald’s mellett. Egyelőre úgy tűnik, ahol van választás, ott a többség a minőséget választja, hiszen azóta megnyílt a Corvin negyedben a második üzlet, tervben van a harmadik az Allée-nál, és a mi tapasztalataink szerint a nap minden szakaszában végletekig tömve van a meglévő két tejivó.
Cserpesék még arra is figyeltek, hogy a dizájn megfeleljen a mai trendeknek. Szellemesen illusztrált kirakatüveg, magyar gyártmányú fa bútorok, letisztult formák, semmi felesleges giccs. Most, hogy itt a jó idő, szerencsére megnyíltak a teraszok is, amik különösen hangulatosak tudnak lenni egy napsütéses szombat délelőtt kakaót szürcsölve. Szemben az üzlethelyiség dekorációjával, a termékek továbbra is kizárólag egy egyszerű címkével vannak ellátva, ezzel is sugallva, hogy a csomagolásra fordított összeget inkább a beltartalom színvonalának megtartására költötték.
Evezzünk kicsit a konkrétumok vizére. Mi már számos alkalommal reggeliztünk/tízóraiztunk/uzsonnáztunk a Corvin közi tejivóban, és a nagy tömeget leszámítva sosem csalódtunk. (No meg ez is keserédes dolog, hiszen akkor, ott zavar a zsúfotság, de mellette meg örül a szívünk a Cserpes termékek népszerűségének.) Legutóbbi reggelink alkalmával a következő menüt faltuk be:
túrós táska, kakaós csiga, pogácsa, rongyos kifli, 1-1 Trudi, sonkás-gombás melegszendvics, homoktövises ivójoghurt, málnaturmix, kávék. Tudom, szép. Azt már itt megjegyeznénk, hogy ennek ellenére az eddigi reggelizőhelyek közül ezért a menüsorért fizettünk legkevesebbet. Ez abból is adódik, hogy egy teljesen más, hagyományosabb, hazaibb irányvonalat képvisel. Az árérzékenyebb vendégeknek viszont az sem utolsó szempont, hogy elérhetőbb áron juthatnak hozzá egy ilyen laktató és minőségi reggelihez.
A péksütemények mindegyike még meleg volt és kellemesen puha. Én 10 év után újra megszerettem a kakaós csigát, Pupák pedig valószínűleg Cserpes-féle túrós táskákkal álmodik esténként. Nem a megszokott, bolti íz és állag, mindenkinek ki kell próbálni. A melegszendvics valójában semmi különös, nemes egyszerűséggel finom és korrekt, vastagon ráolvadt sajtréteggel. A turmix olyan krémes, mintha tejszínnel készült volna. Az ivójoghurt amellett, hogy C-vitamin bomba, egyértelműen érezhető rajta a homoktövis kicsit fanyar íze, ami megosztó lehet, én személy szerint imádom. A kávét szintén csak úgy jellemezném, hogy szimplán jó, nincs rajta semmi kivetni való. A végére maradt a nagy közönségkedvenc, a Trudi, ami arra hivatott, hogy visszahozza a hajdani valódi túrórudit a köztudatba, ne csak pöttyöket lássunk mindenhol. Ha egyszer csinálunk túrórudi vaktesztet, a Trudi lesz a titkos (vagyis már nem annyira titkos) favoritom.
Összefoglalva, menjetek, igyatok tejet, habos kakaót, egyetek joghurtot, szendvicset, bámészkodjatok a napsütötte teraszon, élvezzétek a tavaszt. Cserpeséket meg továbbra is imádjuk, várjuk a terjeszkedést és az esetleges újabb termékeket, hiszen “oda megyünk lakni, ahol tejet kapni.”