Ha már a múlt héten belekezdtünk, ne álljunk meg egy lépésnél a tipikus utcai kaják, első osztályú változatainak felfedezésében. A napokban, a laza szalonspicc és a csontrészegség közötti keskeny határmezsgyén egyensúlyozva kavarodtam, vagy inkább estem be a Pizza Me Deák téri üzletébe. 🙂
Néhány órával korábban ugyan már jártam ott, de akkor éppen nem voltam éhes. Ezt a problémát azonban sikerrel orvosolta az időközben elfogyasztott jó néhány korsó sör. A kis üzlet egyszerűen, de ízlésesen van berendezve. Egy kis talponálló pult mellett lehet elfogyasztani a megvásárolt ételeket.
Villámgyorsan kértem egy szelet olasz szalámis, gorgonzolás pizzát, majd beleharapva vártam a jól megszokott gumis állagú, klasszikus magyar pizza ízt, amitől minden jóérzésű olaszt elkap a röhögő/sírógörcs, érzékenységtől függően. De szerencsére ezúttal csalódnom kellett. Még az alkohol ködén keresztül is feltűnt, hogy itt valami nem stimmel. A pizza tésztája és a feltétek íze is előhozta az olaszországi pizzázásaim emlékét. Rögtön neki is láttam dokumentálni az eseményeket.
Van még egy érdekesség, amit érdemes megkóstolni a Pizza Me-ben, ez pedig a nutellás pizza. Önmagában nem rajongok a nutelláért, de így a sós, ropogós szélű pizza tésztán nagyon is kellemes volt. A biztonság kedvéért másnap visszamentem leellenőrizni, hogy nem csak az éhség és a szomjúság hiánya J játszott-e velem furcsa játékot az éjjel, de szerencsére az íz érzékemben most sem kellett csalódnom. Minden olyan volt, mint emlékeztem. Megtudtam, hogy az pizzákhoz felhasznált alapanyagok legnagyobb része Olaszországból való, az elkészítés minőségéért pedig Gianni Annoni -t illeti a dicséret. Így már jóval érthetőbb a dolog. Röviden, ha valaki szereti a jó pizzát, éhes és beleütközik egy Pizza Me üzletbe, egy percig se habozzon, hogy bemenjen-e.