Nagyjából egy hónappal ezelőtt úgy határoztunk, ott a helyünk az idén Villányban megrendezésre kerülő Borzsongás Fesztiválon, azon belül pedig a Stílusos Vidéki Éttermiség fedőnevet viselő 2 napos rendezvényen. Annak rendje-módja szerint jó előre lefoglaltuk a szállást, ami majdnem kárba is veszett, ugyanis Lütyőnek közbejött egy kis családi rendezvény, nevezetesen egy ballagás. Szerencsére két vállalkozó szellemű cimborám jó szívvel csatlakozott hozzám, így velük indultam a borvidék meghódítására.
Mivel Stílusos Vidéki Éttermiség 1.0-án és 2.0-án még nem vettem részt, nem tudtam mire számítsak. Viszont a helyszínválasztás tökéletesnek tűnt. Évek óta rajongok Villányért, így mikor megtudtam, hogy olyan rendezvény készül ott, ami a helyi borok élvezetét ötvözi a ország jó néhány kiváló éttermének kipróbálásával, nem tudtam ellenállni. Mondjuk 11, a csúcsgasztronómiát képviselő étterem kedvéért lehet, hogy kevésbé a kedvenceim közé tartozó helyre is elmennék! 🙂
A vadonatúj rendezvénytérnek egyébként ez volt a bemutatkozása és szerintem kitűnően vizsgázott. A megjelenő embermennyiség bőven elfért a területen, és ülőhelyek is bőven akadtak, pedig nem voltak kevesen. Nem tudom a szervezők hány személyre számítottak, de pont azt élveztem legjobban az eseményen, hogy sokan voltak ugyan, de nem volt tömeg. Nyugodtan, ülve élvezhettem a jobbnál jobb ízeket és gyakorlatilag néhány percnél sehol sem kellett többet várni az ételre. Apropó ételek! Az éttermek kitettek magukért, így sok nagyon különleges fogással ismerkedhettünk meg. Sajnos néhány túl gyorsan el is fogyott. Szerencsére mi azért mindent meg tudtunk kóstolni, amit szerettünk volna. Lássuk hát, mik voltak ezek.
IKON Restaurant & Lounge
A Debreceni étterem nagyon ütős kombinációval érkezett. Előételnek kucsmagomba krémlevest hoztak kacsazúzával és medvehagymával. Azt hiszem elmondhatom, hogy életem egyik legjobb gombalevese volt ez.
A második fogás mangalica szűz paprikás krumplival volt. Ez a hagyományos étel kiválóan egészítette ki a sous-vide technológiával előkészített húst. Íz és állag hibátlan. 
Walter Vendéglő
Úgy látom hamarosan el kell látogatnunk Perbálra. Nem tudtam, hogy ilyen érdekességeket rejteget, mint a Walter vendéglő. Ők szintén készültek előétellel, mégpedig egy tárkonyos pacallevessel medvehagymával és újburgonyával. Ez elég bátor választás, hisz a pacal valljuk be elég megosztó alapanyag. Végül azonban nem ezért nem sikerült megkóstolnom. Egyszerűen csak egy levest akartam enni, és az IKON-os gombalevest kívántam meg előbb. A második fogást viszont már annál inkább megkóstoltam. Ez egy párolt malaccsülök hagymás burgonyapástétommal volt. Egyszerű ízek, de mégsem hiányzott belőle semmi.
Manga étterem
Az etyeki Hernyák birtok étterme igazi különlegességgel szolgált. Megmutatta, hogy milyen egy igazi mangalica sushi. Sajnos a gyomrom véges kapacitása miatt kimaradt a szórásból, amit nagyon sajnálok.
Viator Apátsági étterem és borbár
A Pannonhalmi Főapátság új látogatóépületében elhelyezkedő Viator nem viccelt. Nem csak főétel és desszert, hanem levendulás limonádé és medvehagymás pesto is gazdagította a kóstolható dolgok listáját. A főfogás elnevezése finoman szólva is rendhagyó: Kecskesajtos bárány “dzsuszi-Lüszi” házi buciban, ami valójában egy kecskesajttal töltött bárányhamburger. Azt, hogy honnan ez a név, többen is próbálták kiszedni a séfből, de kevés sikerrel! 🙂 Ízre amúgy teljesen rendben volt az étel, a húspogácsát római köménnyel és csillagánizzsal fűszerezték, de meg kell valljam, ettem már jobb hamburgert is.
A desszert viszont igazi kuriózum volt. Az egypálcás kacsamáj elnevezés itt nem a céllövöldés rangsorra utal, hanem, hogy egy pálcás jégkrémhez hasonlító formában fogyaszthatjuk el ezt a kacsamáj terrine-t málnával és csokoládéval. Ha jól emlékszem a málnáson kívül még volt áfonya ízű is belőle. Kóstolás előtt elé bizarrnak éreztem a csokoládés máj gondolatát, de az íze meggyőzött róla, hogy nem kell ragaszkodni a konzervatív berögződésekhez. Nagyon finom volt.
Sajnos a limonádé elfogyott mire megkóstolhattam volna, de egy pesto-hoz sikerült hozzájutnom, el is hoztam Lütyőnek ajándékba. 🙂
Chianti étterem
A Veszprémi Chianti is képviselte magát a rendezvényen, méghozzá nem is akármivel. Főételük az őzcomb zellerhabbal, rozmaringos knédlivel nálam bezsebelhette a legjobb húsétel díját. Persze itt is nagy szerepet kapott a sous-vide technológia. A tálalás szép, az íz remek, szerintem a fénykép önmagáért beszél.
A desszertként kínált mézes zsendicekrém levendulazselével sajnos megint kimaradt a szórásból. Hiába, én is öregszem, nem bírok már annyit enni mint régen! 🙂
Mandula Étterem
A villányi Gere Attila pincészetének étterme a Mandula egy kevésbé magyaros, de annál látványosabb étellel készült: egy igazi paella-val, amit egy kis helyi stiffolderrel ízesítettek meg. Ezt szintén nem tudtam megkóstolni, de fotó azért van.
Ellenben a desszertet, az Oma mézes krémesét pohárból, már volt szerencsém kóstolni, és ezt egy pillanatig sem bánom. 🙂
Kistücsök Étterem
Nemrégiben olvashattátok postunkat a balatonszemesi Kistöcsök Étteremről. Akkor nagyon magasra tették a lécet, annyira jól sikerült a vacsoránk. Ahhoz képest a most kóstolt újraértelmezett töltött káposzta enyhe visszalépés volt. Jó ötlet volt a paprika szósz, sőt a töltelék dominánsan borsos, de mégsem erős íze is bejött, de a káposztalevél túlzott ress-sége és a töltelék relatíve kis mennyisége felborította az egyensúlyt, legalábbis a mi ízlésünk szerint.
Itt külön első fogással nem készültek, viszont kaphattunk egy döbbenetesen jó ízű Balatoni pontykrémet medvehagymahabbal, házi kenyéren ajándékba, ami nagyon kedves gesztus volt tőlük.
Imola Udvarház
Az elsők között kóstoltam az egri Imola Udvarház étterem kezdő fogását, ami egy hideg feketecseresznye leves édes-tárkonyos tejfölhabbal volt. Kellemesen jól sikerült levessel volt dolgunk. Pont megfelelően volt édes és a tejfölhab is nagyon passzolt hozzá.
Második fogásnak Rózsaszín kacsamellet hoztak vargányás spárgafőzelékkel. A tálalás nagyon látványos volt, a hús nagyszerűen volt elkészítve, viszont számomra a spárgafőzelék túl édes volt. Rá kellett jönnöm, hogy én sósan szeretem a spárgát… 
Rosinante Étterem
A Szigetmonostorról érkezett Rosinante Étterem első étele amit kóstoltam, rögtön dupla adag lett. Ugyanis a nap vége felé jutottam odáig, és akkor már egy áráért két porció házi füstölt pisztrángkrémet kaphattunk édeskömény-retek salátával és capris bagettel. 🙂 De még így is pillanatok alatt sikerült betermelnem.
A desszert viszont nálam egyértelműen megnyerte a nap legjobb édessége díjat. Ízre és kinézetre is tökéletesnek ítéltem. Ja, a nevét még le sem írtam: krémes rózsatorta kékáfonya-eper raguval. Még muszáj ilyet szereznem valahonnan. Vagy legalább a receptet. Lütyőnek is biztosan ízlett volna, mert mindent imád, ami virág és ehető.
Nomád Hotel
A noszvaji Nomád Hotel is nagyszerű ételt hozott: Zsályás borjúpástétommal töltött karalábét. Semmi rosszat nem tudok róla mondani. Sőt valószínűleg én magam is fogok valami hasonlót készíteni a közeljövőben.
A desszert viszont itt is a legjobbak közé való volt. A hamis túró gombóc noszvaji szilvahabbal tökéletesen sikerült. Főként a szilvahabot tudnám kiemelni, ami nagyon jól illett a gombóchoz és mellette különlegessé tette ezt a fogást.
Anyukám Mondta
Az utolsó étterem a körben az Encsi Anyukám mondta volt. Az ő főételük a fatüzelésű kemencében sült pizza kiváló ízéhez nem is férhet kétség.
Viszont ami igazán jól sikerült az a desszert. Az Íróhab epres-rebarbarás kompóttal olyan finom volt, hogy egy adag nem is volt belőle elég.
Ennyi étel elfogyasztása mellé természetesen, hisz Villányban voltunk, vagy mi, jó borok is dukálnak. Mi főként a Csillagvölgy rosé-ját részesítettük előnyben, és fogyasztottuk nagyobb mennyiségben.
Persze nem csak a hasunk tömésére kellett figyelnünk, mert a szervezők néhány egyéb programot és lehetőséget is biztosítottak számunkra. Volt jónéhány árus, kenyérsütő, hogy csak 1-2 dolgot kiemeljek. A nap házigazdái pedig Mautner Zsófi és Jókuti András voltak (ha valaki nem tudná Zsófi a Chilli és Vanilia, András pedig a Világevő blog szerkesztője, tulajdonosa) akik nap közben meginterjúvolták a lázas munkájukat végző chef-eket.
Ők vezették a nap közben megrendezett villányi stifolder versenyt is. 
Késő délután zenés programok is szórakoztattak bennünket. Ilyen volt Pesti Zoli zseniális egyszálgitáros (szájharmónikás, lábdobolós) előadása és a Villányi BorZsongás rendezvény házi zenekara a DeciBELL együttes koncertje is.
Nagyszerűen éreztük magunkat a Stílusos Vidéki Éttermiség 3.0 eseményen. Ha tehetjük akkor ott leszünk a következő alkalommal is, amikor kicsit közelebb, Etyeken gyűlnek majd össze az igényes vidéki éttermek egy kis ízelítőt mutatni tudásukból. Szóval gyertek ti is Etyekre.
További, az eseményről készült képeinket megnézhetitek ITT.