Nem is tudom, hogy miért nem írtam eddig a Belga étteremről, annyira adta volna magát. Jó pár évvel ezelőtt, mikor a kézműves sörök divatja még gondolatok szintjén sem létezett, nehezen lehetett a kommersz pils/lager vonalon kívüli söröket árusító helyeket találni. Ezek közül, talán a legjobb volt a Pater Marcus.
A Fő utca és az Apor Péter utca sarkán található étterem, nagyszerű konyhájával, 4-5 féle csapolt és nem is tudom a pontos számot, de bőven 50 fölötti üveges sör választékával kiemelkedett az időszak vendéglátó ipari egységei közül. Éppen ezért is válhatott a törzshelyünké. Hosszú évekig jártunk oda viszonylag nagy gyakorisággal, hogy megismerhessük az összes ott kapható és kóstolható sört. Azóta persze sok idő eltelt, már sokfelé lehet jobbnál jobb söröket inni, de mint azt tapasztaltuk, a Belga étteremben még mindig nagyon jól tudjuk érezni magunkat. Ráadásul annak ellenére, hogy már több mint egy éve nem jártunk ott még mindig ismerősként köszöntöttek minket.
Persze a minőségi italok mellé legalább olyan jó ételek dukálnak. Az étlap számos jó fogást rejt a fekete kagylótól a bélszín steak-ig. A választásom ezúttal előételnek erre esett: Kakukkfüves kacsamáj pástétom, érlelt almapárlattal, balzsamos hagymalekvárral, házi diós kaláccsal.
A kacsamáj és a hagymalekvár nagyon finom volt, talán csak a diós kalács volt egy kissé száraz, de az ízére annak sem lehetett panasz.
Főételnek ezt választottam: Szűzérmék roston sütve, friss kakukkfűvel, mézes mustár mártással és sült zöldségekkel.
Ez azért is jó választásnak tűnt, mert így nem kellett külön köret, erre nekem bőven elég a hús mellé kapott nem túl sok zöldség. A sertésszűz állaga kitűnő volt, persze az íze is, de külön kiemelném a mustár mártást, ami remekül passzolt az ételhez.
Sajnos az étvágyamból desszertre már nem futotta, pedig korábban már többet is kóstoltam belőlük, így pontosan tudtam, hogy mit hagyok ki. Legközelebb figyelnem kell, hogy hagyjak helyet egy kis édességnek is. Mert természetesen mindenképpen visszatérek ide amint csak tudok.