A címben rögtön ferdítek is kicsit, ugyanis az Espresso Embassy tulajdonosa Várady Tibor valójában nem első, hanem 3. lett a AeroPress World Championship-en Ausztráliában, ami így is komoly teljesítmény. Azt mindenesetre elmondhatjuk, hogy elég sokat tud a kávézásról, így az általa tartott workshopon reméltem, hogy megismerek valami újat a már jól ismert espresso – cappuccino irányvonalon kívül.
Hogy mi is az Aeropress valójában? Egy ötletes, filteres kávét készítő kézi készülék. Igazából úgy épül fel, mint egy injekciós fecskendő, csak a tű helyett egy teljes keresztmetszetet felfedő szűrő (plusz egy papírszűrő) kerül a végére. A csőbe kávét teszünk, majd felöntjük a megfelelő mennyiségű forró vízzel, felkeverjük, kicsit hagyjuk ázni, majd a nyomó részt a helyére illesztve átpréseljük a kávét a szűrőn egy alá helyezett pohárba. Ennyi az egész, egyszerű, mint a pofon… Na jó, azért nem egészen. De ne szaladjunk ennyire előre.
A helyszín természetesen az Espresso Embassy volt. Odaérve, meglepve tapasztaltam, hogy az ajtó el van barikádozva néhány asztallal. Értetlen toporgásomra szerencsére hamar felfigyeltek és beljebb invitáltak. Érdekes, hogy kívülről sokkal kisebbnek tűnt az egész. Belül igen tágas, ízlésesen berendezett helyiség fogadott. A bútorok egyszerűek, de praktikusak, a vízcsövekből összeállított világítási rendszer pedig határozottan ötletes. Hamar kiderült, hogy az eleve angol nyelvűre tervezett programon csak egy ember lesz, aki nem tud magyarul, így mókás volt, hogy 7 magyar egymással is angolul beszélgetett 2,5 órán keresztül. 🙂 Persze a hangulatra így sem lehetett panasz. Rajtam kívül egy bloggerből, egy Sommelierből, Egy amerikai „vendégmunkásból” és néhány foglalkozásszerűen is kávéval foglalkozó emberből állt a csapat.
Rövid bemutatkozás és minimális elméleti áttekintés után rögtön bele is csaptunk a lecsóba, azaz megkaptuk az első két adag kávénkat, összehasonlítási célzattal. Mondanom sem kell, hogy a társaságból én voltam az egyetlen, aki semmi különbséget nem érzett a két minta közt… Mentségemre legyen mondva az egyetlen dolog, amiben a két tétel eltért egymástól az az őrlési finomság volt. És itt van a kutya elásva. Ugyan Tibor mutatott nekünk egy, a használati utasítástól eltérő fordított módszert az AeroPress-es kávékészítéshez, de a lényeg nem ez volt, hanem a próbálgatás. Hogy lássuk, mi történik, ha ugyan azokkal a paraméterekkel készítünk el két kávét és egy apróságot az egyiknél megváltoztatunk. Pl. másmilyen vizet használunk, vagy tovább hagyjuk ázni, esetleg több kávét, vagy kevesebb vizet használunk. Érdekes, hogy ilyen kis változtatások is mennyire tudják befolyásolni az eredményt. Persze valaminél egyértelmű volt, másnál pedig inkább meglepő. Mindenesetre annyira jól sikerült egy-két kreációnk, hogy nem csodálkoznék, ha valamelyik hamarosan visszaköszönne az Espresso Embassy kávélapjáról. (Nekem pl. a jeges verzió jött be leginkább, sosem gondoltam, hogy egy kávé ilyen üdítő lehet.)
Igazából szinte pillanatok alatt eltelt az a közel 3 óra amit ott töltöttem. Nagyon jól éreztem magam, köszönet a szervezőknek és külön köszönet Lütyőnek, ugyanis a workshopon való részvételt és az AeroPress-t is tőle kaptam születésnapomra. Apropó AeroPress! Tibor többször is említette, hogy ezekhez a kávékhoz, mivel frissek és gyümölcsösek, nem illik a tej. Ezért természetesen otthon az első dolgom volt kipróbálni az ott vásárolt kávét tejjel. Ráadásul, kövezzetek meg érte, még ízlett is. 🙂 Szóval a kísérletezés nem állt meg. Kávéra fel!